Egy jó kis magyar kutya. Na lássuk:
A kuvasz a Magyarországon ismert kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájőrző kutya, talán ősibb, mint a komondor. A pásztorkodás megszűntével a tanyák és vidéki kúriák nyájőrzőkutyája lett, s esténként, ha eleresztették őket a láncról, életveszélyes volt magányosan csámborogni az alföldi tanyák közt. Hajdan vadászkutyaként
medve-, bölény- és őstulokvadászatnál alkalmazták, ma gazdaságok és házak őrzésére használják. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete miatt manapság egyre többen tartják.
Neve eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyes források szerint türk eredetű szó, és olyan verzió is van miszerint az ótörök Küvaz, vagyis "büszke" szóból ered, amelyhez közvetlenül kapcsolódik a kipcsák qubas (egy kutyafajta). Ezek viszont közvetlenül származtathatók a perzsa kuwāsa (= minőség, vagyon) szóból, ami a legrégebbi ismert szóalak, de mégis ez hasonlít leginkább a magyar névhez. A kuvaszról szóló írásos emlékek feldolgozását nehezíti az a tény, hogy a fajtát több néven is illették: simafejű magyar komondor (a komondor volt a borzasfejű), farkaseb, kovasz, parasztkutya. A kuvasz szó jelentett egyszerűen keveréket is.
Őseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagy testű, határozott fellépésű védelmezője. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ősétől származnak.
Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. A 15. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürkemarha-nyájakat kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra, többek között Nürnbergbe. A nyájak napi 20-25 kilométert tettek meg, s őrzésükre fáradhatatlan, mindig éber, bátor állatokra volt szükség. A hajcsárok a vásárokon nemcsak a marhákat adták el, hanem nagyon gyakran néhány kutyát is. Így előfordulhat, hogy ezek a példányok részt vettek a hasonló nyugat-európai fajták kialakulásában. A kuvaszok megbecsültségére jellemző, hogy Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelemben a kuvaszt mint kutyafajtát említi.
A 19. században a szilaj állattartás megszűnésével megváltozott a kuvasz feladatköre is. Már nem a nyájakat védte a farkasoktól és a tolvajoktól, hanem a tanyákat, majorságokat. Ezért aztán nem volt szerencsés éjszakákon a tanyák között kóborolni, hiszen a kuvasz a feladatteljesítés közben nem ismert kegyelmet.
A második világháború iszonyatos pusztítást végzett a kuvaszok között. A fosztogató katonák géppuskáinak először a gazda portáját, tulajdonát védő kutyák estek áldozatul. Ezért a világháború után szinte a semmiből kellett elindítani a színvonalas tenyésztést. Ebben vezető szerepet játszott a Gyapjúforgalmi Vállalat Kovács Antal által létrehozott Gyapjús nevű kennele, ahonnan hosszú ideig világhírű egyedek kerültek ki. A tenyésztést négy fajtatiszta kuvasszal az ötvenes évek elején kezdték, és szigorú szelekcióval érték el, hogy 1956-ban hódító útjukra indulhattak a Gyapjús kuvaszok. A világ minden kennelében felhasználták az innen kikerülő kutyákat. A leghíresebb Gyapjús kuvasz Gyapjús Gézengúz volt, aki a Belle és Sebastien filmsorozatban Belle szerepében világhírű filmsztár lett.
Ma a tenyésztők munkájának hála a kuvasz nincs kihalófélben. Igaz, nem is vált slágerkutyává, ami jót tesz jellemének, évszázadok alatt kialakult gyönyörű küllemének.